Március idusán
Iskolánk évente ünnepi műsorral emlékezik meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.
2018. március 15-én ez a rendezvény ismét a helybeli Csemadokkal karöltve koszorúzással kezdődött a temetőbeli kopjafánál. Először Horváth Ferenc egy Petőfi-verset szavalt, utána Végh Piroska, a könyvtár vezetője mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás alatt Mészáros Magdolna vezetésével a Rozmaring vegyeskar énekelt, majd a temetőbeli megemlékezés a Szózat közös eléneklésével fejeződött be. A szervezők idén az ünneplést egybekapcsolták az első világháborúban elesettek előtti tisztelgéssel. A Rozmaring vegyeskar első világháborús dalokat adott elő, Renczés László pedig katonaruhában szólót énekelt.
A kultúrházban az iskolai műsort ezúttal rendhagyó módon az óvodások nyitották meg. Felkészítőik Andrikovics Tünde és Hovorka Tünde óvópedagógusok voltak. Utánuk Mihalovič Veronika Márai Sándor versét szavalta. Felkészítője Morovics Ibolya volt.
Az iskola igazgatónője, László Ildikó ünnepi beszédének központi gondolata a magyarság összefogására való buzdítás volt. A nemzeti öntudat hátterét múltunk tisztelete és az ebből kifolyólag lelkünkben megszülető belső tartás adja. Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy ha kitűzzük mellünkre a kokárdát, megvalljuk, hogy a kitartó összetartást választottuk egyéni és közösségi célunknak.
A műsorban a legkisebbek énekkara és tánca is nagy sikert aratott. A kicsik énekkarának és tánccsoportjának vezetője Simkó Mária.
A felső tagozatos tanulók tánccsoportja, a Höcögők tánca sem hiányozhatott a programból. Ők most gömöri táncokat mutattak be a közönség nagy örömére. A Höcögők vezetője Molnár Beáta.
A műsorba igazi vidámságot csempészett a legkisebbek irodalmi színpada. Ezúttal gyermekjátékokat és népi mondókákat adtak elő „Mit játsszunk, lányok?” címmel. Az alsó tagozatos irodalmi színpad vezetője Pónya Zsuzsanna.
A kultúrműsor ezután a Csalogány énekkar fellépésével folytatódott, melynek vezetői Lénárt Krisztina és Mészáros Magdolna. Egy-egy hazafias dal között kiváló magyar zeneszerzőink – Bárdos Lajos és az idén 94 éves Szőnyi Erzsébet – kétszólamú kis kórusműveit is megszólaltatták.
A megemlékezés a felső tagozatosok irodalmi színpadának produkciójával zárult. A zenés-verses összeállításuk legfőbb üzenete szívünkhöz szóló volt: minden időben talpra kell állnunk, mert a „most vagy soha” üzenete ma is aktuális. Magyarnak lenni és megmaradni a felvidéki létben folyamatosan nemes küldetés. Az irodalmi színpad vezetője Nogely Mónika.
A gyermekkonferálók Mihalovič Veronika és Bedecs Patrik voltak, a technikáért több rátermett tanuló segítségével Nagy Flórián felelt. A műsort összeállította és a konferálószöveget Jakubecz Márta írta.
A megemlékezés végén a gyermekek a felnőttekkel együtt énekelték el nemzetünk himnuszát.
Az idei megemlékezés is rávilágított arra, hogy napi feladataink teljesítésén túl a nemzeti alapon való összetartozás ad értelmet életünknek. Ahogy az író vallja:
„A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét. A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk.”
(Gárdonyi Géza)
Az eseményhez kapcsolódó képgalériák:
2018. március 15. - Megemlékezés, műsor (Felsőszeli) - Kovács István fotói